Kanada — népesség

Kanada becsült 2026-os népessége körülbelül 43,8 millió fő, a 41,3 milliós hivatalos 2024-es adatot követően. Az ország jelenleg a 37. helyen áll a világon, és fenntartja a körülbelül 3,0%-os magas éves növekedési ütemet, ami kivételes a fejlett nemzetek körében. Bár területe alapján a második legnagyobb ország (9 984 670 km² / 3 855 103 sq mi), lakossága elsősorban a déli határtól 160 km-en (100 mérföldön) belül fekvő városi központokban koncentrálódik. Ezt a demográfiai trendet nagyrészt az erőteljes nemzetközi migráció hajtja, nem pedig a természetes szaporodás.

Kanada népesedéstörténete különféle őslakos nemzetekkel kezdődött, jóval az európai felfedezők érkezése előtt. Új-Franciaország 18. századi brit meghódítását követően a demográfiai arculatot francia és brit telepesek formálták. A 19. század folyamán a kanadai kormány a Nemzeti Politika (National Policy) révén ösztönözte a nyugati terjeszkedést, amely elősegítette a prérik betelepítését és az Atlanti- és Csendes-óceáni partokat összekötő transzkontinentális vasút megépítését. A 20. században Kanada túlnyomórészt vidéki, mezőgazdasági társadalomból magasan urbanizált, ipari nemzetté alakult át. A második világháború utáni időszak hatalmas baby boomot hozott, amelyet 1967-ben mérföldkőnek számító változás követett a pontalapú bevándorlási rendszer bevezetésével. Ez a politikai lépés eltörölte az etnikai kvótákat, és a készségeket, valamint az oktatást helyezte előtérbe, Kanadát a világ egyik legváltozatosabb etnikai összetételű és multikulturális országává téve.

A jelenlegi becslések szerint Kanada körülbelül 3,0%-os éves ütemben növekszik, ami messze meghaladja a legtöbb G7-tagországét. Ezt a gyors bővülést szinte teljes egészében a nemzetközi migráció tartja fenn, amely többel járul hozzá a népességváltozáshoz, mint a természetes szaporodás. A termékenységi ráta körülbelül 1,25 születés egy nőre, ami jelentősen elmarad a külső migráció nélküli stabil népességhez szükséges 2,1-es reprodukciós szinttől. Az előrejelzések azt mutatják, hogy Kanada továbbra is a bevándorlásra fog támaszkodni az öregedő munkaerő gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. A 2026-ra becsült 43,8 milliós népességgel az ország töretlen felfelé ívelő pályán marad. A növekedés nagy része a nagyvárosi területeken koncentrálódik, ahol az infrastruktúra és a szolgáltatások folyamatosan bővülnek az új lakosok befogadására.

A becsült 2026-os népsűrűség 5 fő/km² (13 fő/sq mi), amivel Kanada az amerikai kontinens és a világ egyik legritkábban lakott országa.

Mivel a lakosság 82,7%-a városokban él, Kanada magasan urbanizált, a lakosok többsége olyan nagyvárosi tömörülésekben él, mint Toronto, Montreal és Vancouver.

Kanada kiemelkedő demográfiai pozíciót tölt be: globálisan a 37., az amerikai kontinens 46 országa közül pedig a 6. helyen áll. Közvetlen szubrégiójában Észak-Amerika 3. legnépesebb nemzete, csak az Egyesült Államok és Mexikó mögött. Bár a kontinensen a világ néhány legnagyobb gazdaságával osztozik, Kanada egyedülálló rendkívül alacsony népsűrűségével hatalmas szárazföldi területe ellenére. A sűrűség tekintetében globálisan a 206. helyen áll, ami rávilágít az északi területek hatalmas, ritkán lakott régióira a sűrűbben lakott európai vagy ázsiai nemzetekkel összehasonlítva.