Kuba — népesség

Kuba becsült 2026-os népessége 10 899 780 fő, ami a legutóbbi, 2024-es 10 979 783 fős hivatalos adathoz képest csökkenést mutat. Az ország a 215-ből a 86. helyet foglalja el a világranglistán, népességét csökkenő növekedési ütem és magas fokú urbanizáció jellemzi. A legtöbb lakos olyan koncentrált városi központokban él, mint a főváros, Havanna, miközben az átlagos népsűrűség mérsékelt marad, 105 fő/km² (272 fő/mérföld²).

Az 1959-es forradalmat követően Kuba jelentős demográfiai változásokon ment keresztül, mivel a kormány prioritásként kezelte a vidéki egészségügyet és oktatást, ami kezdetben csökkentette a csecsemőhalandóságot és növelte a várható élettartamot. Ez az időszak azonban a nagymértékű kivándorlási hullámok kezdetét is jelentette. Említésre méltó események az 1960-as évek 'szabadságrepülései' és az 1980-as Mariel-hajóút, amelynek során néhány hónap alatt körülbelül 125 000 ember távozott az Egyesült Államokba. Ezek a mozgások történelmileg meghatározták a sziget korszerkezetét és teljes népességszámát. A Szovjetunió 1990-es évek eleji összeomlása súlyos gazdasági válságot, az úgynevezett 'Különleges Időszakot' idézte elő. Ez a nehézségekkel teli korszak a termékenységi arányszám drasztikus visszaeséséhez vezetett, mivel a családok élelmiszerhiánnyal és korlátozott erőforrásokkal szembesültek. Azóta a népességnövekedés stagnált, majd végül negatívba fordult. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a sziget jelenleg egy tartós demográfiai átmenetben van, amelyet a zsugorodó munkaerő és a gyorsan öregedő társadalom jellemez, ami inkább a fejlett európai nemzetekre jellemző trendeket tükrözi, mintsem karibi szomszédaiét.

Kuba népessége jelenleg -0.36%-os éves ütemben csökken. Ezt a visszaesést az 1,44-es termékenységi arányszám okozza, amely jóval elmarad a stabil népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől. A jelenlegi becslések szerint a napi 312 halálozás meghaladja a napi 259 születést. A nettó migrációs veszteséggel együtt a teljes népesség várhatóan tovább csökken a következő évtizedekben. A demográfiai előrejelzések szerint az öregedési folyamat felgyorsul, mivel a fiatalabb generációk továbbra is kivándorolnak a gazdasági lehetőségek keresése miatt. Ez az eltolódás magas függőségi rátát eredményez, ahol kevesebb munkaképes korú felnőttnek kell eltartania a növekvő idős populációt. Sok más amerikai nemzettel ellentétben Kuba demográfiai profilját inkább az alacsony születésszám és a magas várható élettartam határozza meg, mintsem a gyors növekedés.

A becsült 2026-os népsűrűség 105 fő/km² (272 fő/mérföld²), amivel Kuba a 22. helyen áll Amerikában és a 98. helyen világszerte.

Mivel a lakosság 77.2%-a városokban él, Kuba erősen urbanizált nemzet, ahol a lakosok többsége a fővárosban és a tartományi központokban összpontosul.

A regionális hierarchiában Kuba a 46-ból a 15. helyen áll Amerikában, a karibi alrégióban pedig a 22-ből a 3. helyet foglalja el. Továbbra is a régió egyik legnépesebb szigetországa, bár mára kisebb, mint a szomszédos Dominikai Köztársaság és Haiti, amelyek mindketten pozitív növekedést mutatnak. Világszinten a népességi rangsorban a 215-ből a 86. helyen áll. Kuba világszinten 67. helyezése az urbanizáció terén rávilágít a lakosok városokban való magas koncentrációjára, ami meghaladja számos regionális társáét. Zsugorodó népessége ellenére a várható élettartam tekintetében viszonylag előkelő, 65. helyet foglal el a világon. A magas városi koncentráció és az alacsony termékenység ezen kombinációja megkülönbözteti a sziget demográfiai képét a közeli közép- és dél-amerikai országok gyorsabban növekvő profiljától.