Madagaszkár — népesség

Madagaszkár becsült 2026-os népessége 33 540 764 fő, amivel jelentős demográfiai erő az Indiai-óceánon. A legfrissebb rangsor a nemzetet a 49. helyre teszi a világon, ami a magas, 2,4%-os éves növekedési ütemet tükrözi. Bár a népsűrűség viszonylag alacsony, 57,6 fő/km² (149,2 fő/sq mi), az eloszlás erősen a központi felföldekre és a keleti tengerparti régiókra koncentrálódik. Az ország továbbra is túlnyomórészt vidéki, a legfrissebb adatok szerint a lakosoknak csak 32,4%-a él városi központokban.

Madagaszkár népességtörténetét az egyedülálló elszigeteltség és a nagyjából 1 500–2 000 évvel ezelőtt kezdődött migrációs hullámok határozzák meg. A korai telepesek az indonéz szigetvilágból érkeztek, őket követték a bantu nyelvű népek Kelet-Afrikából, változatos etnikai szövetet hozva létre. Évszázadokon át a népesség viszonylag kicsi maradt a földrajzi akadályok és a trópusi betegségek elterjedtsége miatt. Az 1900-as évek elejére a népességet körülbelül 2,2 millióra becsülték, de a 20. század folyamán jelentősen felgyorsult a növekedés az egészségügy javulásával és a halálozási arány csökkenésével. A függetlenség 1960-as elnyerése óta Madagaszkár demográfiai robbanást élt át. A népesség 1960 és 1990 között megduplázódott, és a következetesen magas termékenységi ráták miatt továbbra is gyorsan nő. A politikai változások és gazdasági kihívások alkalmanként befolyásolták a migrációs mintákat, de a változás elsődleges mozgatórugója a természetes szaporodás maradt. Ma a fővárost, Antananarivót körülvevő központi felföldek alkotják a sziget történelmi és demográfiai szívét, itt él az ország lakosságának legnagyobb része.

Madagaszkár magas, évi 2,44%-os növekedési ütemet tart fenn, ami jelentősen meghaladja a globális átlagot. Ezt a bővülést a 3,91 születés/nő termékenységi ráta hajtja a legfrissebb hivatalos 2024-es adatok szerint. Míg sok nemzetnél meredeken csökken a születési arány, Madagaszkár a demográfiai átmenet azon szakaszában van, ahol a születési arányszámok magasak maradnak, miközben a halálozási arány körülbelül 7,5/1000 főre csökkent. Ez a különbség naponta nagyjából 2 133 fős nettó növekedést eredményez. A jövőbeli előrejelzések azt sugallják, hogy a népesség több évtizeden át folytatja ezt a felfelé ívelő pályát. A jelenlegi becslések szerint a nemzet a század közepére elérheti az 50 millió főt, ha a jelenlegi trendek kitartanak. Bár a medián életkort a közelmúltbeli adatok 62,9 évben rögzítik, a magas születési arány biztosítja a fiatalok folyamatos beáramlását a munkaerőpiacra. E növekedés fenntartása jelentős beruházásokat igényel az infrastruktúrába és a szolgáltatásokba, mivel a népesség várhatóan Kelet-Afrika szubrégiójának egyik leggyorsabban növekvő népessége marad.

A jelenlegi becsült 2026-os népsűrűség 57,6 fő/km² (149,2 fő/sq mi), ami az afrikai kontinensen belül a 32. helyet jelenti.

A közelmúltbeli adatok azt mutatják, hogy a lakosság 32,4%-a él városi területeken, ami azt jelzi, hogy Madagaszkár továbbra is elsősorban agrár-társadalom, ahol a legtöbb lakos vidéki falvakban él.

A globális színtéren Madagaszkár a 215 országból a 49. helyet foglalja el a teljes népességszám alapján. Regionális kontextusban az 54 afrikai nemzet közül a 15. legnépesebb. Kelet-Afrika szubrégiójában a 16 nemzet közül a 6. helyen áll, amivel jelentős regionális szereplő olyan nagyobb szomszédok mellett, mint Etiópia és Tanzánia. 587 041 km²-es (226 658 sq mi) nagy szárazföldi területe ellenére népsűrűsége mérsékelt, globálisan a 149. helyen áll. Ez tükrözi a védett vadonok és a zord terep hatalmas kiterjedését, amelyek ritkán lakottak maradnak a sűrűn lakott szigetországokhoz, például Mauritiushoz vagy a közeli Comore-szigetekhez képest.