Kuba Erdőterület
Legalább 5 méter magas természetes vagy telepített faállományok alatti földterület.
Ez az oldal a legfrissebb elérhető World Bank megfigyelést használja (2023). Az országszintű adatkészletek gyakran elmaradnak az aktuális naptári évtől, mivel a hivatalos jelentéstételtől és validálástól függenek.
Történelmi trend
Áttekintés
Kuba — Erdőterület: 31,23 a szárazföldi terület %-a (2023), ezzel a(z) 106. helyen állt 213 ország közül.
Kuba — időszak: 1990 – 2023. Erdőterület változása: 19,16 értékről 31,23 értékre (63.0%).
Kuba — az elmúlt évtizedben: Erdőterület 5.6%-kal változott. Kezdeti érték (2013): 29,58 a szárazföldi terület %-a. Végső érték (2023): 31,23 a szárazföldi terület %-a.
Hol van Kuba?
Kuba
- Kontinens
- Amerika
- Ország
- Kuba
- Koordináták
- 21.50°, -80.00°
Történelmi adatok
| Év | Érték |
|---|---|
| 1990 | 19,16 a szárazföldi terület %-a |
| 1991 | 19,51 a szárazföldi terület %-a |
| 1992 | 19,86 a szárazföldi terület %-a |
| 1993 | 20,22 a szárazföldi terület %-a |
| 1994 | 20,57 a szárazföldi terület %-a |
| 1995 | 20,92 a szárazföldi terület %-a |
| 1996 | 21,27 a szárazföldi terület %-a |
| 1997 | 21,62 a szárazföldi terület %-a |
| 1998 | 21,97 a szárazföldi terület %-a |
| 1999 | 22,32 a szárazföldi terület %-a |
| 2000 | 22,67 a szárazföldi terület %-a |
| 2001 | 23,14 a szárazföldi terület %-a |
| 2002 | 23,82 a szárazföldi terület %-a |
| 2003 | 24,29 a szárazföldi terület %-a |
| 2004 | 24,75 a szárazföldi terület %-a |
| 2005 | 25,21 a szárazföldi terület %-a |
| 2006 | 25,68 a szárazföldi terület %-a |
| 2007 | 26,15 a szárazföldi terület %-a |
| 2008 | 26,61 a szárazföldi terület %-a |
| 2009 | 27,08 a szárazföldi terület %-a |
| 2010 | 27,55 a szárazföldi terület %-a |
| 2011 | 27,91 a szárazföldi terület %-a |
| 2012 | 28,44 a szárazföldi terület %-a |
| 2013 | 29,58 a szárazföldi terület %-a |
| 2014 | 30,12 a szárazföldi terület %-a |
| 2015 | 30,59 a szárazföldi terület %-a |
| 2016 | 31,15 a szárazföldi terület %-a |
| 2017 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2018 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2019 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2020 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2021 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2022 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 2023 | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
Globális összehasonlítás
Az összes ország közül Suriname rendelkezik a legmagasabb Erdőterület értékkel (94,45 a szárazföldi terület %-a), míg Katar a legalacsonyabbal (0 a szárazföldi terület %-a).
Kuba — közvetlenül ezen ország felett: Lengyelország (31,08 a szárazföldi terület %-a), és közvetlenül ezen ország alatt: Svájc (32,38 a szárazföldi terület %-a) helyezkedik el.
Definíció
Az erdőterület mutató az erdővel borított földterület teljes kiterjedését méri, amelyet az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) úgy határoz meg, mint olyan 0,005 km²-nél (0,0019 négyzetmérföld) nagyobb területet, ahol a fák magasabbak 5 méternél (16 láb), és a lombkorona-fedettség meghaladja a 10%-ot. Ez a meghatározás megköveteli, hogy a terület ne legyen elsősorban mezőgazdasági vagy városi használatban. Magában foglalja mind a természetes úton regenerálódó erdőket, mind a telepített erdőket, például a fatermelés céljából létrehozott faültetvényeket. Kifejezetten kizárja azonban a gyümölcsfa-ültetvényeket, az olajpálma-szegmenseket és az olyan agrárerdészeti rendszereket, ahol a növényeket a lombkorona alatt termesztik. A mutató számításba veszi azokat a területeket is, amelyek átmenetileg faállomány nélküliek — fakitermelés vagy természetes zavarok miatt —, feltéve, hogy várhatóan regenerálódnak. Alapvető mérőszámként szolgál a globális biodiverzitás, a szén-dioxid-megkötő képesség, valamint a nemzeti és nemzetközi szintű környezetvédelmi politikák hatékonyságának felméréséhez.
Képlet
Erdőterület = Természetes úton regenerálódó erdőterület + Telepített erdőterület; Erdőterület (%) = (Teljes erdőterület / Teljes szárazföldi terület) * 100
Módszertan
Az adatgyűjtést elsősorban az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) koordinálja a Globális Erdőforrás-értékelés (FRA) keretében. Ez a folyamat a tagállamok által benyújtott nemzeti erdőleltárak és a távérzékelési elemzések kombinációjára támaszkodik. A nemzeti jelentéseket hivatalos tudósítók készítik földi felmérések alapján, bár ezek frissítésének gyakorisága országonként változik. A globális konzisztencia biztosítása érdekében a FAO műholdfelvételeket használ a jelentett adatok ellenőrzésére és az adathiányok pótlására. Jelentős korlát az adatminőség változékonysága; míg egyes nemzetek néhány évente frissítik adataikat, mások 10 évnél régebbi felmérésekre támaszkodhatnak. Ezenkívül a földhasználati definíciók és a felszínborítási adatok közötti különbségek ellentmondásos becslésekhez vezethetnek a nemzetközi megfigyelési platformok között, mivel a tervezett felhasználás és a fák fizikai jelenléte eltérő mérőszámok.
Módszertani változatok
- Elsődleges erdő. Őshonos fajokból álló, természetes úton regenerálódott erdő, ahol nincsenek egyértelműen látható jelei az emberi tevékenységnek, és az ökológiai folyamatok nem zavartak jelentősen.
- Telepített erdő. Túlnyomórészt emberi ültetés és tudatos vetés útján létrehozott fákból álló erdő, beleértve az intenzív ültetvényeket és a féltermészetes erdőket is.
- Egyéb fásított terület. Olyan terület, ahol a fák magasabbak 5 méternél (16 láb), de a lombkorona-fedettség alacsonyabb, 5% és 10% közötti, vagy ahol a fák a helyszínen nem képesek elérni az 5 méteres magasságot.
- Nettó erdőterület-változás. Az erdőterület teljes különbsége egy adott időszak alatt, amelyet az összes erdőveszteség levonásával számítanak ki az összes erdőgyarapodásból minden kategóriában.
Miben térnek el a források
Míg a FAO marad a hivatalos földhasználati adatok elsődleges forrása, a Global Forest Watch (GFW) tisztán műholdas megfigyeléseken alapuló éves faállomány-fedettségi becsléseket közöl. A GFW gyakran magasabb veszteségi adatokat jelent, mert tartalmazza az olyan átmeneti eltávolításokat is, mint a fakitermelés, amelyet a FAO továbbra is erdőnek osztályoz, ha a területet újratelepítésre szánják.
Mi számít jó értéknek?
Az egészséges szárazföldi ökoszisztémák globális viszonyítási alapja a teljes szárazföldi terület körülbelül 31%-a. Az éves nettó erdőterület-változás akkor tekinthető pozitívnak, ha az erdősítésből és a természetes terjeszkedésből származó nyereség meghaladja az erdőirtásból származó veszteséget, bár a biodiverzitás szempontjából az elsődleges erdők megőrzése a legfontosabb prioritás.
Világranglista
Erdőterület rangsor a 2023. évre a(z) World Bank adatai alapján, 213 ország bevonásával.
| Helyezés | Ország | Érték |
|---|---|---|
| 1 | Suriname | 94,45 a szárazföldi terület %-a |
| 2 | Mikronézia | 92,16 a szárazföldi terület %-a |
| 3 | Gabon | 91,18 a szárazföldi terület %-a |
| 4 | Palau | 90,54 a szárazföldi terület %-a |
| 5 | Salamon-szigetek | 90,06 a szárazföldi terület %-a |
| 6 | Guyana | 87,09 a szárazföldi terület %-a |
| 7 | Egyenlítői-Guinea | 86,39 a szárazföldi terület %-a |
| 8 | Amerikai Szamoa | 85,2 a szárazföldi terület %-a |
| 9 | Pápua Új-Guinea | 78,95 a szárazföldi terület %-a |
| 10 | Libéria | 78,14 a szárazföldi terület %-a |
| 106 | Kuba | 31,23 a szárazföldi terület %-a |
| 209 | Grönland | 0 a szárazföldi terület %-a |
| 210 | Gibraltár | 0 a szárazföldi terület %-a |
| 211 | Monaco | 0 a szárazföldi terület %-a |
| 212 | Nauru | 0 a szárazföldi terület %-a |
| 213 | Katar | 0 a szárazföldi terület %-a |
Globális trendek
A jelenlegi becslések azt mutatják, hogy a világ teljes erdőterülete körülbelül 41 millió km² (16 millió négyzetmérföld), ami a globális szárazföldi terület mintegy 31%-át fedi le. Bár a világ továbbra is veszít erdőterületet, a nettó veszteség mértéke jelentősen lelassult az elmúlt néhány évtizedben. A legfrissebb adatok szerint az éves nettó veszteség az 1990-es évek 78 000 km²-éről (30 116 négyzetmérföld) körülbelül 47 000 km²-re (18 147 négyzetmérföld) csökkent a legutóbbi évtizedben. Ezt a trendet bizonyos trópusi nemzetek csökkenő erdőirtása, valamint a mérsékelt égövi régiók erdőterületének jelentős növekedése hajtja, mind a természetes terjeszkedés, mind a nagyszabású ültetési kezdeményezések révén. E lassuló ütem ellenére az elsődleges trópusi erdők elvesztése továbbra is kritikus aggodalomra ad okot, mivel ezek az ökoszisztémák pótolhatatlanok a szén-dioxid-tárolás és a biodiverzitás szempontjából.
Regionális mintázatok
Az erdők eloszlása rendkívül egyenetlen: mindössze öt ország — Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok és Kína — birtokolja a világ teljes erdőterületének 54%-át. Európa, Oroszországot is beleértve, a legnagyobb regionális részesedéssel rendelkezik (25%), míg Dél-Amerikában a legmagasabb az erdőborítottság aránya a szárazföldi területéhez képest (49%). Az elmúlt 30 évben a regionális trendek élesen elváltak: Afrika és Dél-Amerika szenvedte el a legnagyobb nettó erdőterület-veszteséget a mezőgazdasági terjeszkedés és a fakitermelés miatt. Ezzel szemben Ázsiában jelentős nettó növekedés volt tapasztalható, amit nagyrészt a kínai nagyszabású erdősítési programok hajtottak. A magas jövedelmű országok általában stabil vagy növekvő erdőterületeket mutatnak, míg az alacsony jövedelmű trópusi régiók továbbra is a legnagyobb nyomással szembesülnek a szarvasmarha-tenyésztés és a szójatermelés miatti földhasználat-váltás következtében.
Az adatokról
- Forrás
- World Bank
AG.LND.FRST.ZS - Definíció
- Legalább 5 méter magas természetes vagy telepített faállományok alatti földterület.
- Lefedettség
- Adatok 213 országhoz (2023)
- Korlátok
- Egyes országoknál az adatok 1-2 évet késhetnek. A lefedettség mutatónként változik.
Gyakran Ismételt Kérdések
Kuba — Erdőterület: 31,23 a szárazföldi terület %-a (2023), ezzel a(z) 106. helyen állt 213 ország közül.
Kuba — időszak: 1990 – 2023. Erdőterület változása: 19,16 értékről 31,23 értékre (63.0%).
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az erdő legalább 0,005 km² (0.0019 négyzetmérföld) kiterjedésű terület, ahol a fák 5 méternél (16 láb) magasabbak, és a lombkorona-fedettség legalább 10%. Nem használható elsősorban mezőgazdasági vagy városfejlesztési célokra. Ez a szabvány lehetővé teszi a kutatók számára az ökológiai állapot régiók közötti összehasonlítását.
A jelenlegi becslések szerint az Orosz Föderáció rendelkezik a legnagyobb erdőterülettel, a globális összterület körülbelül 20%-át adva. Brazília, Kanada, az Egyesült Államok és Kína következik a sorban. Ez az öt ország együttesen a világ teljes erdősült területének több mint felét birtokolja.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a teljes globális erdőterület csökken, de a nettó veszteség mértéke jelentősen lelassult az 1990-es évek óta. Míg a trópusi régiókban továbbra is magas az erdőirtás mértéke, a mérsékelt és boreális övezetekben az erdőtelepítés és a természetes terjeszkedés globálisan segített ellensúlyozni ezen veszteségek egy részét.
Az erdőterület egy földhasználati kategória, amelyet a tervezett felhasználás, valamint a magasság és sűrűség specifikus küszöbértékei határoznak meg. A faállomány-fedettség a fák biofizikai jelenlétére utal, ahogyan azt a műholdak érzékelik. Következésképpen a faállomány-fedettségi adatok tartalmazhatnak olyan városi parkokat és gyümölcsösöket is, amelyek ki vannak zárva a hivatalos erdőterület-meghatározásból.
A legutóbbi felmérések szerint az erdők a világ teljes szárazföldi területének körülbelül 31%-át borítják, ami összesen mintegy 41 millió km²-t (16 millió négyzetmérföld) tesz ki. Ez közel 0,005 km² (0,0019 négyzetmérföld) erdőt jelent a Föld minden lakójára vetítve, alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtva, mint például a levegőtisztítás és az éghajlatszabályozás.
Kuba — Erdőterület: az adatok a World Bank Open Data API-ból származnak, amely a nemzeti statisztikai hivatalok és ellenőrzött nemzetközi szervezetek jelentéseit összesíti. Az adatkészlet évente frissül az új beérkezésekkel, általában 1-2 éves jelentési késéssel.